Benkő Imre - fotográfus
A 2002. évi Sziget Fesztiválra megjelent Benkő Imre első tíz évet megmutató fotóiból válogatva egy kötet Arcok címmel. Most, 2012-ben Arcok. 20 év szigetfotói címmel két kiállítás mutatja be nemcsak az azóta eltelt tíz évet, hanem az azt megelőzőt is. A Sziget Múzeumi Negyedében a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház sátrában látható fotográfiákon 1993-tól 2002-ig követhető nyomon a Sziget élete, míg a Mai Manó Galériában 2003. és 2011. között készült felvételek mutatják a fesztivál változásait.
Ezerkilencszázkilencvenhárom óta minden évben felbukkan Budapestnél hét napra a Duna vízéből egy sziget, ahol ugyan vannak szabályok, de mégis egy másik világ kapui nyílnak meg: a kor közösségi élményei esszenciális erejűek és a mindennapi élet bizonyos korlátai pedig látótávolságon túlra kerülnek. Egy másik világ ad lehetőséget az ott létezésre.
Benkő Imre képei finom sűrítményei ennek a szigetlét élménynek. Megfigyeléseit fényképező- illetve panorámagépével fekete-fehérben rögzíti. Nemcsak a közösségi élményeket tárja elénk, hanem az egyéni módon megélt Szigetlétet is, annak teljes valójában. A tömegben is létező egyedüllétet, a színpad mögötti előkészületekben elfáradtak tekintetét, a fesztivál díszleteiben létezés pillanatnyi abszurditásait. Nemcsak a fesztivál sajátosságaiból fakadó, magától értetődő, sok embert mozgató helyzeteket, hanem az ebben való részvétel egyéni megvalósulásait is láthatjuk képein. A hasonlóban mutatja meg az egyénit, a Sziget ezernyi arcát. Mindezt olyan mély humanizmussal teszi, mint ezt megelőző, hosszú éveken át tartó munkáiban mindig. Szerethetővé lesznek, de legalábbis kíváncsiság ébred és kérdések születnek a képek nézőiben, az önazonosság megtalálását egy-egy csoporthoz való tartozásban megélők iránt. A különböző szubkultúrák, zenei irányzatok rajongói tábora, a különböző nemzetek, generációk képviselői is mind, mind a Sziget egyenrangú lakóiként, résztvevőiként jelennek meg képein.
Benkő Imre képeinek szerkezete, olyan kiemeléseket és hangsúlyokat is ad, amelyek olykor meglepőek, különösek, gyakran szelíd humorral átszőttek és mindig jelentésteliek. A képi humor, ami jellemzi, az érzékeny látásmód és a valóság mindennapi összefüggéseiben felfedezett - gyakran egyetlen - különös elem együttesében mutatkozik meg.
Húsz év, húsz hét fotográfiáinak válogatását láthatjuk e két kiállítás képeiben mindazzal a mély tudással, ami kizárólag a megismerésre való igaz vágyból fakad és a folyamatos ottlétből, a szelíd megfigyelésből született ember- és helyismeret alapjaira épülve lehetséges.
Benkő Imre Szigeten készült felvételei páratlan dokumentumai a múlt századvég utolsó és az új század első évtizedének. Látható, ahogy húsz év alatt a "Kell egy hét együttlét" szlogennel indult és leginkább Woodstockra emlékeztető diáksziget mostanra Közép-Európa legnagyobb kulturális rendezvénye - egy meghatározott időszakra megépített - kulturális bevásárlóközponttá lett, ahol a fogyasztási cikkek, termékek elválaszthatatlan kísérői a meghatározó közösségi programkínálatnak.
Aki ott volt, annak is biztos a meglepetés, aki pedig nem volt részese, annak Benkő Imre képeinél jobb kalauza nem lehet a szigetlét megismerésében.
(Csizek Gabriella, kurátor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése